Ennyire mélyen talán még semelyik haza utamat sem éltem meg.
Megeredtek a könnyeim mikor felültem a hazafelé tartó gépre és eszembe jutott
az a lány, aki három hónappal ezelőtt oly nagy lelkesedéssel és álmokkal indult
neki Görögországnak….az a lány, akinek akkor még fogalma sem volt arról, hogy
most, 3hónappal később, annyi megpróbáltatás után szinte új emberként tér majd
vissza az „otthon, édes otthon”-ba. Egy lelkileg és fizikailag is pokolian
nehéz fejezetet zártam le életem könyvében. Egy olyan fejezetet, melyben eddig
nem ismert mélységeket jártam be… megtapasztaltam milyen az mikor a körülmények
olyan szinten préselnek ki belőled mindent, hogy szinte nem ismersz önmagadra,
hiszen úgy érzed sem a lelkedben, sem a testedben nem maradt több erő a
küzdelemhez. Mégis kikászálódsz az ágyból, és mivel a munkád megköveteli akkor
is mosolyt ragasztasz az arcodra, mikor legbelül darabokra hullasz… Csak a
túlélésre játszol, és igyekszel az élet apró szépségeiből erőt meríteni a
folytatáshoz. A felkelő nap fényei, a hullámok lágy zenéje, és a tudat, hogy
minden nappal közelebb vagy ahhoz, hogy ismét „otthon, édes otthon” légy. Ezek
a dolgok tartották bennem a lelket akkor is, amikor a szerelmi tündérmesém (melyért
az elmúlt 4hónapban jégbe fagyasztva tartottam szívemet) egyik pillanatról a
másikra kártyavárként dőlt össze, mellyel együtt minden álmom és tervem
darabokra tört a jövőt illetően. Mikor fizikailag és lelkileg is úgy érzed
teljesen elvesztetted az irányítást saját magad felett, rádöbbensz ismét
útkeresztezőséhez érkeztél életedben. Választhatsz, hogy összeroppansz, feladod
és az önsajnálatba merülő vesztesek útjára kanyarodsz, vagy felkelsz a porból,
megrázod magad és minden fájdalmat hátrahagyva, emelt fővel haladsz tovább a
győztesek boldogság felé vezető útján. Eldöntöttem, azzal hogy elhagyom
Parga-t, az elmúlt hónapok negatívumát is magam mögött hagyom (hiszen ha az
ember nehéz szívvel folyamatosan visszanéz a múltba, egyszerűen nem tud előre
tekinteni és a jövőre koncentrálni).
Paradicsomi pokol-Lichnos Beach Hotel, Parga
Kezdetben csak munkatársak voltunk, a végére barátokká váltunk
A hazajövetelem előtti 12 napos nyaralás remek lehetőséget
adott a lelki feltöltődésre, megújulásra mely alatt úgy érzem sikerült
visszatalálnom önmagamhoz. Görögország sokat elvett belőlem, de ezáltal mégis
rengeteget kaptam tőle. Csodálatos embereket ismertem meg, hihetetlen
élményekkel gazdagodtam, gyönyörű helyeket jártam be, és rendkívüli módon
megerősödtem. Akármennyire is nehéz időszak volt (életem eddigi legnehezebbje),
úgy érzem minden pillanata megérte ezt a tapasztalatot, hiszen új emberként
tértem haza, aki nagyon sok dolgot átértékelt mialatt kemény leckéket kapott az
élettől. Készen állok az újabb kalandra, úgy érzem a világ teljesen kitágult
előttem és csak rám vár.... Mivel hiszem, hogy mindig minden okkal történik,
tudom, hogy bizonyos álmok azért törnek
össze, mert valahol máshol, valami sokkal jobb vár ránk , úgyhogy most új
álmokat építek, belevetem magam a munkakeresésbe (talán azt mondanom sem kell,
hogy Magyarországon kívül földrajzilag bármire nyitott vagyok), és ha találok
olyan munka lehetőséget melyért tapasztalati és pénzügyi szempontból is érdemes
egy évet halasztani a suliból, akkor élek vele, ha nem…nos, akkor novembertől
ismét visszavezet utam Dániába. Bár még
nem tudom hol kötök ki, azt biztosan tudom hogy sorsom szelei arra a
helyre visznek majd, ahol lennem kell. És addig is, minden pillanatáért hálát
adok a sorsnak, hogy végre nem csak napokig élvezhetem az „otthon, édes otthon”
melegségét! Úgyhogy végtelen boldogság és nyugalom van bennem…Hiszen „az élet
mindig szép, csak a Te szemeden múlik, hogy milyennek látod!” :)
Paxos
Kerkyra, Korfu
Kyriakos, corfui CouchSurfing-es szállásadónk
Akrópolisz, Athén
A 3hónapos rabszolgamunka után megérdemeltünk egy kis kényesztetést :)
Kosta, best host ever! (a kis latintáncos, zumba tanár :D)
Marissal, akivel együtt sírtunk, együtt nevettünk az elmúlt hónapok alatt....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése