Felpörögtek az események körülöttem. Múlt héten aktívan levélírásba kezdtem, olyan ismerősöktől segítséget kérve akikről tudom, hogy külföldön dolgoznak/dolgoztak. Mikor Anyáék megnyugtatásképpen azt mondták, hogy ne aggódjak ha úgy alakul bármikor visszaköltöztetnek Dániába, valahogy éreztem, hogy erre nem lesz szükség, mert más utak várnak rám. Ekkor azonban még nem gondoltam volna, hogy gyakorlatilag egyik pillanatról a másikra kell majd eldöntenem, hogy élek-e egy kínálkozó lehetőséggel. És bár lelkileg nem voltam arra felkészülve, hogy ilyen hamar kell majd ismét búcsút vennem az „otthon, édes otthon”-tól, úgy döntöttem fejest ugrok az ismeretlenbe, hiszen midig is szerettem az új kalandokkal és kihívásokkal teli mély vizeket. Úgyhogy tegnap este lefoglaltam a repjegyemet október 24.-re Angliába, ahol ha minden a tervek szerint alakul, akkor Nottingham-ben sikerül majd  dealer-ként elhelyezkednem abban a kasinóban ahol unokatestvérem dolgozik már évek óta.

Egyik szemem sír, a másik nevet. Most hogy már tudom mennyi lelki áldozattal jár az élet távol az „otthon, édes otthon” melegségétől, elszomorít a tény, hogy az álmaimért küzdve egy olyan helyet kell újra és újra elhagynom, melynek hiányát úgy tűnik elfogadni lehet, de megszokni nem igazán… Tudom, hogy Angliában is megtalálom majd a helyem (ahogy eddig mindenhol), de minden értékes emberi kapcsolat ellenére, melyekre utazásaim folyamán teszek szert, minden alkalommal mikor itthon vagyok, újra és újra tudatosul bennem mennyire hiányolom szívem csücskeit a mindennapi életemből…azokat az embereket, melyek miatt a szívem hazahúz, melyek miatt itthon érzem magam, és melyek miatt mindig olyan nehéz a búcsú. Csodálatos hétvégét töltöttem Pesten szívem csücskeivel, mely alatt a lelki feltöltődésem abszolút kiteljesedett, még annak ellenére is, hogy az energiaszintem a 3napos folyamatos buli által kellőképpen megzuhant :) Bár sok felszínes ismeretség elhalt mióta ritka látogatója vagyok itthoni életemnek, nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy a messzeség ellenére, ők azok az emberek, akikkel a földrajzi távolság ellenére sem vesztettük el egymást lelkileg….Hiszen „Az igaz barátok mindig egymás mellett állnak, bármilyen messze is sodorja az élet őket egymástól. Amikor azt mondják örökké, úgy is értik.”

Hétvége szívem csücskeivel 1. megálló- Kicsivel <3

Hétvége szívem csücskeivel 2. megálló- Buli a csajokkal <3

Hétvége szívem csücskeivel 3. megálló- Libámmal <3