Mikor aláírtam a gyakorlati helyemről szóló szerződést, vegyes érzések kavarogtak bennem. Bár a 230 jelentkezés elküldése után, a csekély pozitív visszaigazolásból a Lichnos Beach Hotel volt anyagi megfontolásból a legjobb lehetőség (mehettem volna a prágai Hiltonba, vagy Brüsszelbe, Barcelonába egy-egy 4csillagos hotelbe ingyen dolgozni), viszont egyáltalán nem voltam róla meggyőződve hogy felszolgálóként úgymond értékes gyakorlati tapasztalatra teszek szert majd, összehasonlítva a szerződésbe foglalt munkakörömet azokkal az osztálytársaimmal, akik recepciósnak mentek, vagy bejutottak valamelyik nagyobb utazási irodához.  Most  azonban- egy hónappal a munkakezdésem után- teljesen megnyugodott a lelkem, hogy olyan helyre kerültem, ahol rengeteg olyan dolgot tanulok, melyet más munkakörben egyáltalán nem lenne lehetőségem, és mely közelebb áll a személységemhez, mint a napi 8 órás számítógép előtti egyhelyben ülés.

Úgy tűnik az első 3hét rabszolgamunka meghozta gyümölcsét, hiszen a vezetőség úgy döntött változtat a munkabeosztásomon, és részben munkakörömön is. A manager egyik este odahívott magához, és azt mondta, hogy nagyon tetszik nekik, ahogy a vendégekkel bánok, és mivel látják, hogy szívemet-lelkemet beleadom a munkába, szeretnének esélyt adni a fejlődésre, és ezáltal arra, hogy egy lépcsővel feljebb lépjek a ranglétrán, mert látják hogy többre vagyok hivatott, mint hogy söprögessek és asztalt terítsek. Mivel szeretnék, hogy teljesen átlássam a rendszert mielőtt betanítanak a rendeléseket felvevő kütyük használatára (melyeket csak a főpincérek használnak, és abszolút nem megszokott, hogy külföldi szezonmunkásokat engedjenek akár csak a közelükbe is, hiszen hatalmas felelősséggel jár az, hogy ami bevitelre kerül az ipodon, végül az kerül a vendégek asztalára legyen szó ételről vagy italról) az amúgy esti, „8” órás műszakomat (ami valójában inkább 9-10) kettőbe törték, és déltől 4-ig betettek a bárpultba bártendernek, majd este 8tól zárásig maradok az étterem-bár részen felszolgáló. Ezzel a változtatással nemcsak, hogy sok újat tanulok a bárpultban (bár egyenlőre leginkább a mosogatógéppel, narancsléfacsaróval és kávéfőzővel barátkoztam), de szerencsésen kimaradok az első hetekben megszokott söprögetésből, evőeszköz és pohárpolírozásból és asztalterítésből, arról nem is beszélve, hogy így a két műszak közötti 4óra szabadidőmben végre lemehetek a partra is lubickolni, és az édes délutáni álmokat is beiktathatom az esti hajtás előtt. Úgyhogy most már esténként frissen, üdés, tisztán, sminkben és csinosan kezdem a műszakot, hiszen végre nem tartozik a napi rutinhoz az, hogy a nagy melegben való söprögetés vagy terítés alatt úgy leizzadjak, hogy még a pólómon is látszódjon a kemény munka eredménye.

És bár most a szervezetemnek ismét új ritmusra kell átállnia (hiába végzek hajnali 2kor a bárban, úgy bennem van az esti pörgés, hogy rendszerint 3-4 előtt sosem tudok elaludni, és nem mindegy, hogy 10.30kor kell kikelni az ágyból vagy délután 3kor), mely miatt a reggeli kávé is szükségszerűvé vált, nagyon boldog vagyok az új munkabeosztásommal, hiszen hiába én kezdtem legkésőbb a nyári munkát (5másik gyakorlatos diák van még a hotelben), 3 hét elég volt ahhoz, hogy bizonyítsam a hotel vezetőségének (akik ne felejtsük el folyamatosan Big Brother-ként figyelik minden lépésünket) az elhivatottságomat, és ezzel  egyedüliként kiérdemeljem a belém vetett hitüket és bizalmukat. Még akkor is, ha fel kell készülnöm arra, hogy lesznek az „előléptetésemből” fakadó feszültségek a hozzám hasonló nyári gyakszisokkal, hiszen így nekik kell azt a munkát is megcsinálniuk, amit kezdetben én végeztem el, és látják, hogy én előre haladok a tanulás és tapasztalat szerzés útján, míg ők egyhelyben állnak…Én azért mindent megteszek a velük való jó kapcsolat megtartásáért, az pedig már rajtuk múlik, hogy a lehetséges irigységük mennyire nyomja majd rá a bélyegét a viszonyunkra. Akárhogy is, igyekszem a tőlem telhető 120%-ot nyújtani, még akkor is ha ezzel sokaknak a munkatársaim közül a nem tetszését váltom ki, hiszen a tudás és tapasztalat, melyet ezalatt a 3hónap alatt szerezek majd, nagy valószínűséggel az egész életemet meghatározza majd.  A manager már most kijelentette, hogy jövő nyáron is a csapatban a helyem (azaz május végétől október végéig), mely nagyszerű érzés, és elismerés. Az persze nem titok, hogy nem felszolgálóként képzelem el a jövőmet, de azzal is tisztában vagyok, hogy a legalsó lépcsőfoknál kell kezdenem ahhoz, hogy egyszer majd  a „magasba” juthassak….

Szülinapi vacsora egy kedves kis tavernában