Tegnap az arcomat simogató napsugarakra ébredtem. Imádom az ilyen csodálatos reggeleket, egyszerűen feltölt energiával mikor a függönyt elhúzva melegség árad be az ablakon, mely a csütörtök esti éjszakázás után rám is fért rendesen. Bevallom őszintén, az első munkaéjszakámon (vasárnap) folyamatosan ott repkedtek a pillangók a gyomromban az idegességtől, de csütörtök este már teljesen más érzéssel léptem be a terembe, hiszen tudtam, hogy valóban egy kulturált, baráti pókercsapat vár, ahol a nevemen szólítanak, kérnek és nem parancsolnak, illetve megköszönik az italt amit kiviszek nekik. Bár az éjszakázást még szoknom kell (10-től 3-ig, 4-ig vagyok ott), nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy ilyen hamar munkalehetőséget kaptam. És úgy tűnik kölcsönös a közös munka iránti szeretet, hiszen legutóbb is borravalóval távoztam, és mivel a főnök édesapja nem volt a játékosok között, hogy hazafuvarozzon (ahogy azt vasárnap tette) bónuszként fizetett taxit is kaptam, hogy ne botorkáljak egyedül az éjszaka közepén. Úgyhogy kívánni sem kívánhatnék jobbat, és remélem ez a pozitív munkalégkör a jövőben is így marad!

A héten a munka és az óráim is tökéletesen passzoltak egymáshoz, hiszen se hétfőn, se pénteken nem kellett suliba mennem, viszont az elmúlt három tanítási napon bőven bepótoltuk ezt a két szabadnapot is…szerdán például a nap végére beállt az agyhalál miután reggel 8:30-tól délután 15:35-ig folyamatosan óráink voltak. Megkezdődött az igazi tanulós időszak is (jövőhéten már meg is kapjuk az első projectfeladatunkat melyet persze csoportosan viszünk véghez), és most ugyanúgy „harc előtti állapotban”érzem magam, mint anno a spanyollal kapcsolatban, hiszen tudom, hogy rengeteg pluszt kell a tanulásba beletegyek ahhoz, hogy ugyanúgy teljesítsek, mint azok a diákok, akiknek abszolút nem jelent gondot 70 gazdasági témájú oldal elolvasása egyik óráról a másikra…de hát elvégre ezért vagyok itt, úgyhogy tegnap este még a bulié volt a főszerep, de a hétvége további részének nagy részét szótárazgatással töltöm majd (bár a hétvége most is 3 napos lesz, mivel hétfőn ismét „day off”-om van :)

És hogy a zord, iskolai napokat egy kis terápiás édességgel oldjuk, hétfőn isteni csokis muffint sütöttem, (a srácok még másnap is csodájára jártak a másik blokkból:P) szerdán pedig egy még istenibb csokitortát  készítettünk Jöel, a holland cserediák szülinapjára, amit persze egy könnyed kis ünneplés is követett. Nos, gondolom azt mondanom sem kell, hogy a szerdai agyhalál és fáradtság garantálta, hogy kevés alkoholmennyiségtől is kegyetlen fejfájással ébredjek másnap…úgyhogy tegnap csak óvatosan bulizgattunk:D

Ami pedig a mai estét illeti, nyugodt, begubózós, iszogatós estét terveztünk, szóval miután az esőben kifutottam magam, csoportos „pancake party”-t (azaz palacsina estet) tartottunk, hogy nehogy a hétvége édesség nélkül teljen. És bár nem igazán tudtam elképzelni mégis hogyan fogok hozzászokni a koleszos hétvégékhez, az igazság az, hogy jó társaságban sosem unatkozik az ember…

Jah, és a legfontosabb….ma lefoglaltuk a repjegyet a téli szünet idejére, szóval….december 14.-től január 8.-ig ismét „otthon, édes otthon” :) Juppíííííííí